Sánta István Csaba, un photographe à découvrir ou à redécouvrir

Son site : http://photo-santa.com/hu/

My name is Sánta István Csaba, I am a free-lancer press photographer, member of the Society of Hungarian Press Photographers.

I was born on Sepsiszentgyörgy, in 1978. I graduated the photographer section of the Prater-street school of Budapest in 2002.

In 2002 I met Henri Cartier-Bresson and Koudelka, and these persons had a telling effect over my commitment in photography.

In 2004 I was admitted by the Society of Hungarian Press Photographers, and since, I am a free-lance press photographer.

With the photography, another chapter of my life started: the travelling. I visited most of Europe by hitchhiking, I managed to visit Africa crossing Gibraltar also by hitchhike. During my far-east travel, I visited Thailand, Cambodia, and Vietnam, as well. My aim is to get acquainted with as much culture as I can, and to immortalize these cultures with the help of the photography. I focus my camera mostly on those groups of the society, who are in big necessity. My photos are about people for people, about those living in necessity for those, who live in welfare. I pay special attention for the gypsies’ world, their form of living, their habits. I regularly go back to Transylvania, where I keep contact with gypsies on many sites, I have several photo journals about them and their form of living.

Besides portraying the society, being a jazz-fan, making concert-photos became my another main field of activity. I managed to take photos of many world-known jazz musicians on domestic and foreign concerts as well.

Since 2008 I am a member of the Hungarian Jazz Federation. My works were published in several publications, and appeared on many grouped- and individual exhibitions.

Sánta István Csaba vagyok szabadúszó fotóriporter, a Magyar Fotóriporterek Társaságának tagja.

1978-ban születtem Sepsiszentgyörgyön. Budapesten a Práter-utcai iskola fényképész szakán 2002-ben végeztem.

2002-ben személyes találkozásom Henri Cartier-Bressonnal, illetve később Koudelkával, nagy hatást gyakoroltak a fotózás iránti elkötelezettségemre.

2004-ben felvételt nyertem a Magyar Fotóriporterek Társaságába, azóta szabadúszó fotóriporterként dolgozom.

A fotózással párhuzamosan egy újabb fejezet kezdődött az életemben, az utazás. Bejártam autóstoppal Európa nagy részét, szintén stoppal eljuttam Afrikába, a Gibraltáron keresztül. Távolkeleti utazásom során eljutottam Thaiföldre Kambodzsába és Vietnámba is. Célom minél több kultúrát megismerni és ezt a fényképezés eszközével megörökíteni. A társadalomnak, a nehéz helyzetben élő rétegére szoktam leginkább a fényképezőgépemet fókuszálni. Fényképeim emberekről szólnak emberekhez, egy szegényebb társadalmi rétegben élőkről, a gazdagabb társadalmi rétegben élőkhöz. Különös figyelemmel kisérem a cigányok világát, ezek életformáját, szokásaikat. Rendszeresen visszajárok Erdélybe, ahol több romatelepen is kapcsolatban állok a helyiekkel, róluk és életformájukról több fotóriportom is készült.

A társadalomábrázolás mellett jazz zenerajongóként a koncertfotózás vált egy másik fő területemmé. Sok világhírű jazz zenészt kaptam már lencsevégre hazai és külföldi koncerteken egyaránt.

2008-tól tagja vagyok a Magyar Jazz Szövetségnek.

Munkáim számos publikációkban jelentek meg, illetve több csoportos és egyéni kiállításon szerepeltek.