"Védtelen örökség - Unprotected heritage" sera en vente le 5 juin 2008 à partir de 18 h à l'Institut hongrois de Paris, 92, rue Bonaparte 75006 Paris, en présence de l'auteure Anna Perczel, dans le cadre de la conférence organisée par Urbanistes Sans Frontières.Présentation du livre d'Anna Perczel à la Boutique des Ecrivains
La présentation d'"Héritage sans protection", le livre d'Anna Perczel, le 28 mai 2008 à la Boutique des Ecrivains à Budapest.
Le livre a été présenté par Imre Ikvai-Szabó, Géza Komoróczy et György Konrád
L'auteure a remercié ses collaborateurs, Gyöngyvér Török l'éditeur, Géza Komoróczy auteur de la préface, Endre Lábas le photographe du livre et Budapest-capitale pour l'aide apportée à la publication de ce livre. Elle a expliqué qu'il convenait de traiter et conserver le quartier juif dans son unité et dans sa totalité; la conservation du passé selon elle est la base de la construction du futur. Elle a parlé avec reconnaissance de l'association des Mardis hongrois qui, en France, soutient le combat pour la sauvegarde du quartier juif.
Imre Ikvai-Szabó, Maire-adjoint, qui selon son propre aveu est complètement de parti pris à la fois pour l'affaire [du quartier juif] et pour l'auteure, a parlé de l'absence de protection du quartier juif. A ce sujet, il a dit que le jour suivant la présentation du livre, il proposerait une motion devant le Conseil Municipal de Budapest, qui mettra en avant un pas radical : la promulgation par Budapest-capitale d'un moratoire sur les démolitions-constructions dans le quartier juif, jusqu'à la réalisation d'un nouveau règlement d'urbanisme. Il a particulièrement souligné le bilinguisme (hongrois et anglais) du livre, qui pourra ainsi porter l'information sur cette partie de ville dans le monde.
Géza Komoróczy (historien spécialiste en études juives) a parlé du quartier juif en précisant que ce territoire n'avait jamais revêtu un caractère de ghetto, ainsi la population juive pouvait exister, vivre ici comme partie organique de la population de la ville. Il a fait l'éloge du style global du livre, de sa précision, de sa documentation; il en a dit que c'était un exemple d'écriture micro-historique.
György Konrád (romancier, ancien directeur du Pen Club International) a vu dans le livre publié, la précision lyrique et le goût raffiné qui le traverse tout entier. Il était d'avis que ce volume pouvait être la porte ouverte à l'individualisation de l'histoire. Il a parlé aussi de son vécu rattaché au quartier: en 1945, après la libération de Pest, la recherche des membres de sa famille dans l'hôpital du ghetto de la rue Wesselényi, plusieurs années plus tard ses visites dans le quartier en tant qu'inspecteur pour la défense de l'enfance. Il a dit que sa prise de conscience progressive des beautés de cette partie de la ville, il la devait à Anna Perczel.
Perczel Anna könyvének bemutatója az Írók Boltjában
Perczel Anna Védtelen örökség című könyvének bemutatója
2008. május 28-án volt az Írók Boltjában.
A könyvet Ikvai-Szabó Imre, Komoróczy Géza
és Konrád György mutatta be.
A szerző köszönetet mondott munkatársainak (Török Gyöngyvér szerkesztőnek, Komoróczy Gézának, az előszó írójának és Lábass Endrének, a könyv fotográfusának), valamint a fővárosnak a könyv megjelenésében nyújtott segítségéért. Elmondta, hogy a zsidónegyedet egységében, egészként kell kezelni, megtartani; a múlt megtartása szerinte a jövő építésének alapja. Elismeréssel beszélt a des Mardis hongrois de Paris-ról, amely Franciaországból támogatja a zsidónegyed megóvásáért folytatott küzdelmet.
Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, aki saját bevallása szerint „mind az ügy, mind a szerző iránt teljes mértékig elfogult”, a zsidónegyed védtelenségéről beszélt. Ennek kapcsán elmondta, hogy a könyvbemutatót követő napon a fővárosi közgyűlés elé terjeszt egy javaslatot, amelyben radikális lépést indítványoz: fővárosi változtatási tilalom elrendelését a zsidónegyedre egy új szabályozási terv megszületéséig. Külön kiemelte a könyv kétnyelvűségét (magyar és angol), amely így a városrész hírét viheti a világba.
Komoróczy Géza a zsidónegyedről beszélt, arról, hogy ez a terület soha nem öltött gettó jelleget, így a zsidóság a városi lakosság szerves részeként létezhetett, élhetett itt. Dicsérettel illette a könyv egységes stílusát, precizitását, alaposságát; a mikro-történetírás példájának nevezte.
Konrád György a lírai precizitást látta meg a megjelent könyvben, az egészet átjáró finom ízlést. Úgy vélte, a kötet útnyitás lehet a történelem individualizációja felé. Saját, a negyedhez kötődő élményeiről is beszélt: 1945-ben, Pest felszabadulása után a Wesselényi utcai gettókórházban rokona keresésről, majd sok évvel később gyermekvédelmi felügyelőként a negyedben tett látogatásairól. Elmondta, hogy a városrész szépségére való fokozatos ráébredését Perczel Annának köszönheti.
Source : ovasegyesulet.hu
La présentation d'"Héritage sans protection", le livre d'Anna Perczel, le 28 mai 2008 à la Boutique des Ecrivains à Budapest.
Le livre a été présenté par Imre Ikvai-Szabó, Géza Komoróczy et György Konrád
L'auteure a remercié ses collaborateurs, Gyöngyvér Török l'éditeur, Géza Komoróczy auteur de la préface, Endre Lábas le photographe du livre et Budapest-capitale pour l'aide apportée à la publication de ce livre. Elle a expliqué qu'il convenait de traiter et conserver le quartier juif dans son unité et dans sa totalité; la conservation du passé selon elle est la base de la construction du futur. Elle a parlé avec reconnaissance de l'association des Mardis hongrois qui, en France, soutient le combat pour la sauvegarde du quartier juif.
Imre Ikvai-Szabó, Maire-adjoint, qui selon son propre aveu est complètement de parti pris à la fois pour l'affaire [du quartier juif] et pour l'auteure, a parlé de l'absence de protection du quartier juif. A ce sujet, il a dit que le jour suivant la présentation du livre, il proposerait une motion devant le Conseil Municipal de Budapest, qui mettra en avant un pas radical : la promulgation par Budapest-capitale d'un moratoire sur les démolitions-constructions dans le quartier juif, jusqu'à la réalisation d'un nouveau règlement d'urbanisme. Il a particulièrement souligné le bilinguisme (hongrois et anglais) du livre, qui pourra ainsi porter l'information sur cette partie de ville dans le monde.
Géza Komoróczy (historien spécialiste en études juives) a parlé du quartier juif en précisant que ce territoire n'avait jamais revêtu un caractère de ghetto, ainsi la population juive pouvait exister, vivre ici comme partie organique de la population de la ville. Il a fait l'éloge du style global du livre, de sa précision, de sa documentation; il en a dit que c'était un exemple d'écriture micro-historique.
György Konrád (romancier, ancien directeur du Pen Club International) a vu dans le livre publié, la précision lyrique et le goût raffiné qui le traverse tout entier. Il était d'avis que ce volume pouvait être la porte ouverte à l'individualisation de l'histoire. Il a parlé aussi de son vécu rattaché au quartier: en 1945, après la libération de Pest, la recherche des membres de sa famille dans l'hôpital du ghetto de la rue Wesselényi, plusieurs années plus tard ses visites dans le quartier en tant qu'inspecteur pour la défense de l'enfance. Il a dit que sa prise de conscience progressive des beautés de cette partie de la ville, il la devait à Anna Perczel.
Perczel Anna könyvének bemutatója az Írók Boltjában
Perczel Anna Védtelen örökség című könyvének bemutatója
2008. május 28-án volt az Írók Boltjában.
A könyvet Ikvai-Szabó Imre, Komoróczy Géza
és Konrád György mutatta be.
A szerző köszönetet mondott munkatársainak (Török Gyöngyvér szerkesztőnek, Komoróczy Gézának, az előszó írójának és Lábass Endrének, a könyv fotográfusának), valamint a fővárosnak a könyv megjelenésében nyújtott segítségéért. Elmondta, hogy a zsidónegyedet egységében, egészként kell kezelni, megtartani; a múlt megtartása szerinte a jövő építésének alapja. Elismeréssel beszélt a des Mardis hongrois de Paris-ról, amely Franciaországból támogatja a zsidónegyed megóvásáért folytatott küzdelmet.
Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, aki saját bevallása szerint „mind az ügy, mind a szerző iránt teljes mértékig elfogult”, a zsidónegyed védtelenségéről beszélt. Ennek kapcsán elmondta, hogy a könyvbemutatót követő napon a fővárosi közgyűlés elé terjeszt egy javaslatot, amelyben radikális lépést indítványoz: fővárosi változtatási tilalom elrendelését a zsidónegyedre egy új szabályozási terv megszületéséig. Külön kiemelte a könyv kétnyelvűségét (magyar és angol), amely így a városrész hírét viheti a világba.
Komoróczy Géza a zsidónegyedről beszélt, arról, hogy ez a terület soha nem öltött gettó jelleget, így a zsidóság a városi lakosság szerves részeként létezhetett, élhetett itt. Dicsérettel illette a könyv egységes stílusát, precizitását, alaposságát; a mikro-történetírás példájának nevezte.
Konrád György a lírai precizitást látta meg a megjelent könyvben, az egészet átjáró finom ízlést. Úgy vélte, a kötet útnyitás lehet a történelem individualizációja felé. Saját, a negyedhez kötődő élményeiről is beszélt: 1945-ben, Pest felszabadulása után a Wesselényi utcai gettókórházban rokona keresésről, majd sok évvel később gyermekvédelmi felügyelőként a negyedben tett látogatásairól. Elmondta, hogy a városrész szépségére való fokozatos ráébredését Perczel Annának köszönheti.
Source : ovasegyesulet.hu
